Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KOSZ főnév -t, -a (csak egyes számban)
  • 1. (orvostudomány) <Rendsz. szőrzettel borított bőrön, főleg a fejbőrön> egy fonalgomba okozta betegség, amelynek következtében rendsz. varszerű tömegbe összeálló, lencsényi gombatömegek keletkeznek. A kutyába beleesett a kosz. A kosz orvosi kezelést igényel. || a. (orvostudomány) E betegség folyamán a fejen keletkezett varszerű anyag. A kosz elborítja a fejét.
  • 2. (tájszó, régies) Bizonyos takarmánynövényeket megtámadó betegség, amelynek okozója az aranka egy fajtája. Beleesett a lóherébe, a lucernába a kosz.
  • 3. (bizalmas) Piszok, szenny, mocsok. Csupa kosz a kezem. Micsoda kosz van a lakásban! □ Jobb volna már söpörgetni, mert megesz a kosz. (Kosztolányi Dezső) || a. (átvitt értelemben, ritka, durva) <Főleg megszólításban.> Megvetett, utált, piszkos (3) személy. □ Hogy mersz idejönni, te kosz?
  • Szóösszetétel(ek): koszkaparó; koszvakaró.