Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Olyan <személy>, aki kóstol, ízlel. A levest kóstoló háziasszony; a bort kóstoló vendég.
II. főnév -t, -ja
1. Az a személy, aki főleg foglalkozása folytán, gyakran v. rendszeresen kóstol vmit. A kóstolók sem tudták eldönteni, melyik a legjobb bor.
2. Kisebb mennyiségű étel, ritk. ital, amelyet vmely nagyobb sütés-főzés (disznótor) alkalmából a vendégségen részt nem vevő személy(ek)nek kedveskedésből küldenek. Kóstolót küldött a komáknak hurkából, kolbászból. || a. (átvitt értelemben, tréfás) Vmely cselekmény, esemény, mű, amely más hasonló, de jelentőségében nagyobb cselekmény, esemény, mű előzményének v. kisebb részletének tekinthető. Jó kóstoló ez az ókori színművészetből. □ Hogy az agyoncsapásból előre is kóstolót adjon neki, megverte irgalmatlanul. (Jókai Mór)