KORSZAKOLÁS főnév -t, (-ok), -a (tudományos)
A korszakol igével kifejezett eljárás; az a cselekvés, hogy vmit korszakolnak; korszakokra osztás, korszakok elkülönítése. A művészettörténet korszakolása. Az új irodalomtörténet megírását megelőzte a korszakolás. || a. Ennek eredménye: vminek korszakokra felosztott rendje. A magyar történelem új korszakolásának bírálata, vitája.