KÖNNYELMŰSKÖDIK [e] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -jék (-jön)
Meggondolatlanul, könnyelműen, kellő körültekintés, vigyázat nélkül cselekszik.
Könnyelműsködik a leszállásnál, az úttesten. || a. Felesleges, hiábavaló dolgokra könnyelmű módon pénzt ad ki, költségekbe veri magát.
Rosszul megy a sora, mégis könnyelműsködik. || b.
Könnyelműsködik vmivel: könnyelműen bánik vmivel.
Könnyelműsködik az ígéreteivel, kijelentéseivel, a pénzzel, testi épségével.
- Igekötős igék: elkönnyelműsködik; végigkönnyelműsködik.
- könnyelműsködés; könnyelműsködő.