KOROS melléknév -an, -abb (
választékos)
Élemedett, éltes korú; idősebb <személy>.
Szülei már meglehetősen korosak. A koros hölgynek átengedte helyét. □ Én vagyok az szólalt meg egy koros, szikár, gránátos termetű nő. (Mikszáth Kálmán) Járva egy koros emberrel a partot, útközben két karót találunk. (Tömörkény István)
- Szóösszetétel(ek): túlkoros.
- korosság.