KÖTŐFÉK főnév
A ló fejét a kantárhoz hasonlóan átfogó, kötélből v. szíjból készült szerszám; a nyergetlen, felszerszámozatlan lovat az ebből kiágazó kötélnél fogva vezetik v. kötik meg.
A lovat kötőfékkel jártatják. □ [A lovak kapálództak, nyerítettek, a bőrük reszketett, s kötőfékeiket iparkodtak elszaggatni. (Jókai Mór) A pusztai ember, aki
kötőféken vitte a lovat maga mellett, leoldotta a karikást,
nagyot csördített hármat. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): kötőféklánc; kötőfékszár.
- kötőfékes.