KOPASZT tárgyas ige -ott, ..asszon; -ani, (
tájszó) koppaszt
- 1. <Leölt és leforrázott baromfit, ritk. disznót> tollaitól, ill. szőrétől, sörtéjétől folyamatosan megfoszt. Kopasztják a tyúkot. □ A lány annyira fölforralta a vizet, hogy csirkét kopaszthatott volna benne. (Kosztolányi Dezső) Már égett egy kis szerencsétlen tűz, s egy fiatalasszony már kopasztotta a két csirkét. (Móricz Zsigmond) || a. (népies) Kopaszt vmit: élő libának, kacsának a hasán, oldalán levő pehelytollait egymás után kitépdesi; melleszt, tép.
- 2. <Fát, növényt> levelétől, gyümölcsétől ismételten v. folyamatosan megfoszt. Hernyók kopasztják az almafát.
- 3. (átvitt értelemben, ritka) Vki(ke)t fondorlatos úton ismételten, rendszeresen v. folyamatosan kifoszt vmiből (kül. pénzből). Hamiskártyások kopasztották a gyanútlan játékosokat. □ Egy bankadó játékos sok ideig koppasztotta itt Pesten a játszani szerető közönséget. (Jókai Mór)
- Igekötős igék: lekopaszt; megkopaszt.
- kopasztás; kopasztható; kopasztat; kopasztó; kopasztott.