Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÓRSÁG főnév -ot, -a
  • 1. (régies) Hosszadalmas, senyvesztő betegség; kór.
  • 2. (gyak. a nehéz jelzővel) (régies) Epilepszia, nyavalyatörés. □ Az öreg … nagyon megadta magát bajainak, ágynak feküdt, és gyakran a nehéz kórság töri. (Jókai Mór)
  • 3. (népies) <Indulatos beszédben, főleg szitkozódásban, elhomályosult jelentéssel.> –31 (durva) <Bosszús kívánságban.> A kórság belé! Rágja meg a kórság! Hogy a kórság jöjjön rá! □ Hogy a kórság húzza félre azt a szépen kérő száját! (Jókai Mór) –32 (durva) <Ragozatlan kérdő névmással v. kérdő határozószóval, a kérdés indulatos voltának jelölésére v. nyomósítására.> Mi a kórság ez már megint? □ Mi a kórság leli űket [= a lovakat] – kérdezi tovább. Nosza. (Tömörkény István)
  • Szóösszetétel(ek): címkórság; nyavalyakórság; rangkórság; vízkórság.
  • kórságos.