Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KORMOS melléknév -an, -abb
  • 1. Korommal borított, koromtól piszkos. Kormos bányász, kéményseprő; kormos falak, kémények, külvárosok. Tetőtől talpig kormosan bújt ki a kemence nyílásából. □ Angolhon. Hidak és ködök. | Sok kormos kémény füstölög. (Babits Mihály) Az expressz kiszáguldott vele az állomás kormos üvegteteje alól. (Hunyady Sándor) Porzik a szén a kormos kosarakba. (Szabó Lőrinc)
  • 2. (átvitt értelemben, népies) Sötétbarna bőrű, hajú v. szőrű. Kormos bika, tehén. || a. (állattan) Kormos varjú: a vetési varjúnál vmivel nagyobb, csak az ország nyugati felében fészkelő varjú (Corvus corone corone). || b. (átvitt értelemben, népies) Kormos alma: bőralma.
  • 3. (átvitt értelemben) Nagyon sötét; fekete. (tréfás) Kormos a szeme. □ A kormos égnek fellegiből zavart Morgással a bús menykövek hullanak. (Vörösmarty Mihály)
  • 4. (argóban) Olyan <személy>, aki vmi csínyt tett, követett el, aki ludas vmiben. Ő is kormos benne.
  • kormosodik; kormosság.