KÓDEX [ë v. e] főnév -et, -e [ë, e] (
régies írva: codex is)
- 1. (történettudomány) A könyvnyomtatás elterjedését megelőző időből, főleg a középkorból származó, kézzel írott könyv. || a. (irodalomtudomány) Szűk. ért. középkori eredetű, vallásos tárgyú, kézzel írott könyv. Jókai-kódex: az első magyar könyv, Szt. Ferenc legendáját tartalmazza; a domonkos kolostor kódexei. A kódexeket szerzetesek írták és másolták. □ [A prior] a szépen leírt codexeket átküldötte a clarissa [= női ferences] apácákhoz. (Jókai Mór)
- 2. (jogtudomány) A jog vmely területére vonatk. szabályok, törvények teljes és rendszeres gyűjteménye; törvénykönyv. Büntető, házassági, közlekedési, polgári kódex. || a. (átvitt értelemben) <A társadalmi érintkezés vmely területén> a cselekvés, magatartás irányelveként kialakult szabályok összessége. Az udvariasság kódexe. □ A betyárvilágnak is megvan a maga udvariassági kódexe. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): 1. kódexmásoló; 2. illemkódex; párbajkódex.