KARÁM főnév -ot, -ja (népies)
Náddal, gyékénnyel, vesszővel, deszkával bekerített, rendsz. fedetlen hely a szabadban legelő háziállatok együtt tartására és védelmére. □ Itt legelő gulya, és szétszórt karámok
(Tompa Mihály) Elmaradoztak a tanyák és karámok. (Karinthy Frigyes)