KOVÁCSOLÓDIK tárgyatlan ige -ott, -jék (-jon) (csak 3. személyben)
- 1. <Vmely anyag, tárgy> kovácsolás hatása alatt alakul, formálódik. A lágyabb acél könnyebben kovácsolódik.
- 2. (átvitt értelemben, választékos) <Viszony, kapcsolat vminek a hatása alatt> vmilyenné, rendsz. összetartóbbá, ellenállóbbá, szorosabbá válik, vmivé fejlődik, erősödik. A rokonszenv barátsággá kovácsolódott. A szövetség mind szilárdabbá kovácsolódik.
- Igekötős igék: egybekovácsolódik; kikovácsolódik; összekovácsolódik.
- kovácsolódás; kovácsolódó; kovácsolódott.