Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KORHOL tárgyas ige -t, -jon
  • 1. (választékos) <Vmely hibájáért, helytelen cselekedetéért, viselkedéséért> hosszasan, komoly, rosszalló szavakkal, de jóindulatúan, javító szándékkal szid vkit; dorgál, pirongat. Kemény szavakkal korhol vkit vmiért. Sokat korholta rossz viselkedése, modora miatt. □ Reszkető ajakkal, keze fejét gyurván | Ott reménykedik, de György korholja durván. (Arany János) Egy csalfa nőért gyakran korholta. (Krúdy Gyula) Utasításokat ad Julisnak, nógatja, űzi, korholja. (Nagy Lajos)
  • 2. (tájszó, régies, hangutánzó) Dörzsöl(ve koptat), horzsol vmit. □ A szarvas szörnyeteg … Lőcsláb oldalát korholta. (Vörösmarty Mihály) A koporsó tetejét korholja kapájával. (Jókai Mór)
  • korholás; korholgat; korholó; korholt.