KORDIÁLIS melléknév -an, -abb (régies írva: cordialis is) (kissé régies, választékos).
Szíves, szívből jövő, meghitt, bizalmas <személyi kapcsolat>. Kordiális bajtársi viszony, barátság. □ Kordiális barátság fejlődött ki közöttük. (Herczeg Ferenc) || a. Ilyen kapcsolatot tartó <személy>. Kordiális atyafi, barát. □ Szerencsés esztendőt |
kivánok mostan néked, |
ilyenkor hinni S reményzászlót vinni Illik a jó kordiális vitéznek. (Ady Endre) || b. Ilyen személyre jellemző <magatartás>. Kordiálisan elbeszélgettek egymással. □ No hát eljöttem, mondá kordiálisan nevetve. (Mikszáth Kálmán)