KOTKODÁCSOL tárgyatlan ige -t, -jon (csak 3. személyben) (
hangutánzó)
Tyúk, amikor tojni akar v. megtojt, elaprózott, többször ismétlődő rekedtes, egy-egy éles felrikoltással megszakított hangon szól.
A tyúk éktelenül kotkodácsolt. □ A színben kotkodácsolt a tojós tyúk. (Móra Ferenc)
- kotkodácsolás; kotkodácsoló.