Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Kopik vmi: vminek a felülete <használat, viselés következtében> lassan, fokozatosan ledörzsölődik. Kopik a cipő talpa, az ing gallérja, a kabát könyöke, a kés éle, a toll hegye. □ Nadrágjok, hogy ne kopjék, ki vala fordítva. (Vörösmarty Mihály) Cipősarkai átkozottul koptak. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) <Személy> szervezetében szüntelenül romlik. Erős, munkabíró ember, de már kopik. □ [Bandi] Tibor halántékára mutatott Tudom mondta , megsimítva ritkuló, szőke haját. Kopok tette hozzá, mély közönnyel, hidegen. (Kosztolányi Dezső)
2. (bizalmas) <Emberi, állati bőr> hámlik. A gyerek túl van a vörhenyen, már kopik a bőre.
3. (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben, ritka) Egyre erőtlenebbé, gyengébbé válik; csökken. Sokat kopott a stíluskészsége.