KIPÖDÖR tárgyas ige kipeder
<Bajuszt> hegyesre pödör. Kipödri a bajuszát. □ Dundi
összepengette a sarkantyúját. Alássan jelentem, a bajuszomat pödörtem ki
(Krúdy Gyula) Kipederte a bajszát, s önérzettel végig-végig sodorgatta a két ujja közt. (Móricz Zsigmond)
kipödörhető; kipödrés; kipödrő; kipödrött v. kipödört.