KURROG tárgyatlan ige -ott, -jon (
népies,
hangutánzó)
<Állat> dühösen, indulatosan, mély, berregő hangon morog.
A kutya fenyegetően kurrogott. □ [A farkas] vadul kurrogva rohant a bereknek. (Jókai Mór) || a. <Madár> mély búgó, ill. morgásszerű hangot ad.
Kurrog a galamb.
- Igekötős igék: visszakurrog.
- kurrogó.