Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KOPOGTATÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév
  • 1. (hangutánzó) Olyan <személy, állat>, aki, amely kopogtat (1) vmit v. kopogtat (2) vmin. Az ajtón kopogtató látogató; a hordót kopogtató vincellér; a fákon kopogtató harkályok. || a. Vkit kopogtatva vizsgáló. A beteget kopogtató orvos.
  • 2. (régies) Kopogtatásra való. Kopogtató kalapács ←.
  • 3. (bizalmas) Írógépen kopogtató: írógépen író <személy>.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. Az a személy, aki bebocsátást kérve az ajtón v. az ablakon kopogtat. □ Ki vagy? kiált ki a nemzetes úr a későn kopogtatóra. (Vas Gereben)
  • 2. (régies) Kopogtató kalapács, ajtókopogtató. □ Megragadta az oroszlánfejű kopogtatót a … kapu kis ajtaján; reszketett a keze, mielőtt halk kocintást tett volna vele. (Jókai Mór)
  • Szóösszetétel(ek): ajtókopogtató.