KOPÁRSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A kopár (I. 13) melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot; csupaszság, sivárság. Leverő ez a kopárság. Bántja az ember szemét ez a kopárság. || a. Vminek ilyen volta, állapota. A föld, a hegy, a mező, a szikla, a talaj kopársága; az épület, a fal kopársága.