KONCEPTUS [ë] főnév -t, -ok, -a (
régies)
- 1. Fogalmazvány, tervezet, vázlat. A beszéd, a levél konceptusa. □ Készen leküldte a konceptust Pestről. (Tolnai Lajos)
- 2. <Állandósult szókapcsolatokban:> gondolatmenet. Vkit kihoz a konceptusból; kijön, kizökken a konceptusból.
- Szóösszetétel(ek): konceptuspapír.
- konceptusú.