KOEFFICIENS [ë-ë] főnév -t v. -et [ë], -ek [ë], -e [e]
- 1. (mennyiségtan) Együttható (1).
- 2. (fizika) Az anyagra jellemző olyan állandó szám, amely vmely tulajdonságára s bizonyos feltételek esetén létrejövő fizikai megváltozásának mértékére utal; együttható. Rugalmassági, tágulási, törési koefficiens.
- koefficiensű.