KIVIGGYAN tárgyatlan ige -t, -jon kiviggyanik (
tájszó)
<Nap, hold> hirtelen kisüt, ragyogva kibukkan, előbújik.
Kiviggyan a felhők közül a nap. || a. <Fehér alsóruha, fog> hirtelen egy pillanatra kilátszik; ki- v. elővillan.
Kiviggyant az alsószoknyája. Ha nevet, kiviggyan a foga.
- kiviggyanás; kiviggyanó; kiviggyant.