KIMERESZT tárgyas ige
<Csak ebben az állandósult szókapcsolatban:>
Kimereszti a szemét: olyan mereven néz, hogy tágra nyitott szeme kidülled. □ Lőrinc kétségbeesve meresztette ki szemeit. (Ady Endre) A császári katonák
nagyon kimeresztették a szemüket. (Krúdy Gyula)
- kimeresztés; kimeresztett; kimeresztő.