KEMÉNYFEJŰ [e-e] melléknév (-bb)
Föltett szándékához, kijelentéséhez, meggyőződéséhez, elveihez szilárdan, makacsul ragaszkodó, konok <személy>.
Hallgass a jó szóra, ne légy olyan keményfejű! □ Az a keményfejű ember, a kasznár, még azt is megmondta, hogy az egész úri kastély rosszul van építve. (Jókai Mór)