KÁRÖRVENDEZIK [r-ö] tárgyatlan ige -tem, -ett; -nék, -nél, -ne; -zék (-zen) [e, ë, ë] kárörvendez (
ritka)
Kárörömet érez, ill. azt szavakkal v. magatartásával kifejezi.
Kárörvendezve nézi a pusztulást. □ Üldözők kaján arca kárörvendezik a csupasz ablak mögött. (Krúdy Gyula)
- kárörvendezés; kárörvendező.