Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KOPOGÓS melléknév és főnév
  • I. melléknév -an, -abb
  • 1. (hangutánzó) Kopogó hangot adó. Kopogós csizma, járás, jégeső. □ Ezüst huszasokból Szór kopogós záport a vas fejü népnek elébe. (Arany János) || a. Jellegzetes, ütemes lábdobogással előadott <tánc>. Kopogós csárdás, tánc.
  • 2. Kemény, keményre fagyott; olyan, amin a léptek kopognak. Jeges, kopogós járda.
  • 3. (játék) Kopogós römi: a röminek az a változata, amelynek egy-egy játszmáját akkor fejezik be, ha bármelyik játékosnak – megállapodás szerint – 2–5 pont értékű maradéka van; az illető játékos ilyenkor kopog az asztalon. □ Kopogós römit játszottak, méregdrága alapon. (Hunyady Sándor)
  • II. főnév -t, -ok, -a (táncművészet) Jellegzetes, ütemes lábdobogással előadott régi magyar tánc. □ Az első csárdásnak vége volt, cigányok húzták a kopogóst. (Jókai Mór) Járjuk el a mártogatóst meg a kopogóst … (Mikszáth Kálmán)