KONFLIKTUS főnév -t, -ok, -a
(
választékos) Általában összeütközés, összecsapás, küzdelem.
Súlyos konfliktus. || a. (
politika,
sajtónyelvi) <Nagy közösségek, államok, osztályok között> éles ellentét(ek)ből fakadó súlyos bonyodalom; összeütközés, összetűzés, viszály.
Háborús, nemzetközi konfliktus; konfliktusba keveredik; konfliktust idéz fel. || b. (
választékos) Felfogásbeli, érzelmi ellentét, nézeteltérés, ill. az ebből eredő vita, perpatvar, viszály(kodás), összetűzés.
Családi, politikai konfliktus. Konfliktusba került a barátjával. || c. (
választékos) Ellentétes érzelmek, indítékok szembenállása, ill. összecsapása vkinek a belső világában.
Belső, lelki, lelkiismereti konfliktus. □ Beállt a konfliktus, hogy mit tegyek most. (Mikszáth Kálmán) Valami konfliktus volt benne, a régi énje s a mostani közt. (Móricz Zsigmond) || d. (
irodalomtudomány) <Irodalmi, főként drámai műben> egymással küzdő erők, ellentétek összeütközése.
Drámai, erőteljes, tragikus konfliktus. A konfliktus kibontakoztatása kitűnően sikerült.