KOMOLYSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A komoly (I. 1) melléknévvel kifejezett jellembeli tulajdonság.
Egyéniségének alapvonása a komolyság. □ Rendeltetésünk nem magányos élet S örök komolyság és elmélkedés, Hanem barátság és társalkodás. (Berzsenyi Dániel) Csupa komolyság, csupa öntudat,
igen erős morális egyéniség. (Ambrus Zoltán) || a. Vkinek v. vmely megnyilvánulásnak komoly (I. 3, 56) volta.
A beszélgetés, a döntés, az elhatározás, a szándék, a viselkedés komolysága; arckifejezésének, szavainak, tekintetének komolysága; a betegség, a dolog, az eset, a helyzet, a veszély komolysága. Feltűnt öltözködésének komolysága. Meglepett a gyerek (gondolkodásának)
komolysága. A kijelentés komolyságához nem fér kétség. || b. Ennek külső, látható megnyilvánulása, kifejeződése.
Arcán komolyság ült.