Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Vakítóan fényes; tündöklő, kápráztató. Káprázatos világítás. Káprázatosan ragyog a tó tükre. || a. Csillogó, ragyogó, mozgalmasan színpompás. Káprázatos díszlet, felvonulás, jelenet.
2. (túlzó) <Dicséretet kifejező jelzőként:> olyan, hogy szinte káprázatnak (24) látszik; hihetetlen, csodálatos, kitűnő, pompás, remek. A színész káprázatos játéka; az artista káprázatos mutatványa. □ A creol nő ránézett két szép szemével, s táncolva, dalolva libegett el, mint valami káprázatos tünemény. (Jókai Mór)
3. (ritka) Olyan, ami káprázatot, érzéki csalódást okoz(hat); kápráztató. □ Az életben józan Keményt mély rokonszenv vonzotta a káprázatos álmok felé. (Péterfy Jenő) A köd és pára nagy gomolyokban terjengve, szállt-szállt, egy káprázatos szürkeséggé olvasztva össze mindent. (Mikszáth Kálmán)