KOMISZKODIK tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (-t ragos mértékhatározóval is) (
bizalmas)
<Gyerek> haszontalanul, illetlenül, komiszul viselkedik, sok rosszaságot, csínyt követ el; rosszalkodik, neveletlenkedik.
El sem tudom mondani, hogy ez a gyerek mennyit komiszkodik. || a. (-t ragos mértékhatározóval is) Vkivel szemben gonoszul, durván, rosszindulatúan viselkedik, szándékosan bajt, kellemetlenséget okoz vkinek; kellemetlenkedik.
Sokat komiszkodott munkatársaival. □ Az arcáról is látom, hogy maga nagyon jó ember. Sajnos
az ilyen férfiakkal szoktak leginkább komiszkodni a nők. (Herczeg Ferenc) || b. (
átvitt értelemben) <Testrész> (gyakran) fáj, kellemetlenségeket okoz.
Most a fogam komiszkodik.