KOCSMÁROS főnév -t, -ok, -a, (
régies) korcsmáros
Kocsma tulajdonosa, gazdája.
A kocsmáros a pincébe ment borért. □ Csendes kocsma ez, csak néha zajlik éjjel. | Egy jó öreg ember benne a kocsmáros. (Petőfi Sándor) A kocsmáros
eléje tette az asztalra a bort s a szódásüvegeket. (Kosztolányi Dezső)
- kocsmárosi; kocsmárosság.