KOLERIKUS [ë v. e] melléknév -an, -abb (
régies írva: cholericus is) (
elavulóban)
Hirtelen keletkező, de tartós érzelmi reakcióra (1) hajlamos, heves vérmérsékletű <személy>; ingerlékeny, lobbanékony. || a. Ilyen személyre jellemző.
Kolerikus alkat, típus; kolerikus természet, viselkedés. □ Mondtam, ugye, szólt kolerikus kacagással a soltész. (Jókai Mór)