KOCSIKERÉK főnév
A kocsi alá szerelt kerekek (1) egyike. Küllős, vasalt kocsikerék; elgázolta, eltaposta a kocsikerék; a kocsikerék eltört, kiesett. □ A kocsikerék egy lyukon megbillenve, a tollas [= rugós] hintón akkorát vetett, hogy a két jó barát összeütődött. (Vas Gereben) Úgy állott ott az a kicsi hajlék, mintha egy almát elveszítenek az útfélen, s az ott marad, míg el nem tapossa egy kocsikerék. (Móricz Zsigmond) || a. jelzői használat(ban) Terjedelemben erre emlékeztető. Kocsikerék nagyságú kalap, sajt.