KOCSÁNY főnév -t, -ok, -a v. -ja, (
tájszó) kocsán (
növénytan)
A növény virágának v. termésének hosszabb-rövidebb nyele.
A paprika kocsánya; a szőlőfürt kocsányai. || a. (
ritka) Levélnyél.
A kocsányt is belevágja a dohányba. || b. (
átvitt értelemben,
tréfás)
Kocsányon lóg szeme: kíváncsian, sóvárogva, hosszasan néz, figyel vkit, vmit.
- Szóösszetétel(ek): kocsányfüzér; kocsánymentes.