KACARÁSZ tárgyatlan ige -tam, -ott, ..ásszon kacarászik
- 1. (kissé választékos) <Főleg fiatal nő> hosszasan, gyakran, ismételten, de nem nagyon hangosan kacag, nevetgél. Gúnyosan, vidáman kacarászik. A lányok összesúgtak, kacarásztak. □ Házánál gitároztak, és úrilányok kacarásztak. (Móricz Zsigmond)
- 2. (átvitt értelemben, költői) <Vmely természeti jelenség, főleg szél> a kacarászásra emlékeztető hangot ad. □ Szél süvít a száraz ágon. Kacarász a pusztaságon. (Komjáthy Jenő)
- Igekötős igék: elkacarász.
- kacarászás; kacarászó.