Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KÁBÍT ige -ott, -son; -ani v. -ni
  • 1. tárgyas Kábít vkit: <anyag, vegyszer> az érzékszervekre hatva vkinek az érzékelésében, öntudatában tompaságot, szédülésre emlékeztető zavart, homályt okoz, kisebb-nagyobb mértékben kábává (1) tesz vkit. Ez a cigaretta kábítja az embert. || a. (tárgy nélkül) Az alkohol, az ópium kábít. Kábít ez az erős jázminillat.
  • 2. (ritka) Kábít vkit: <váratlan, meglepő, megdöbbentő esemény, erős érzéki élmény> kábulatszerű állapotot idéz elő vkiben. □ Gyenge sikoltással Leilának, bús szava zendűl … Fájdalom és vegyes ámúlat kábítja. (Vörösmarty Mihály)
  • 3. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) A világos látástól, józan megítéléstől szemfényvesztéssel megfosztani törekszik vkit; ámít, bódít, szédít. Ígéretekkel kábítja áldozatait. || a. (tárgy nélkül) (költői) □ Büdös úr-szag, pénz-szag, sehol így nem kábít, Minden: változásért és újért kiált itt. (Ady Endre)
  • Igekötős igék: elkábít.
  • kábítás; kábító.