KOCSILÁDA főnév
A kocsi elején elhelyezett s ülésül is haszn. ládaféle tárgy, amely az utazás alatt kímélendő v. megőrzendő tárgyak elhelyezésére való. A kocsiládába rakta az útravaló elemózsiát. □ Egyik cigánytól elkérte hegedűjét s eldugta a kocsiládába. (Eötvös Károly) || a. <Hintón> a bakba épített kis szekrény. □ Megparancsolá, hogy a kocsiládában eltett saját díszcsizmáit hozzák el a hadnagy úr számára. (Jókai Mór)