Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KOCA főnév kocát, kocája
  • 1. Nőstény disznó. Előhasi, szoptatós, vemhes koca; felbúg, megfial a koca; kocát miskárol. A kocától elválasztja a malacokat. □ A kanász … meg tudja mondani, hogy melyik … sertés, koca, hízó … mióta élvezi az életnek örömeit. (Eötvös Károly) || a. <Többször ismételve disznó, malac hívogatására haszn. szó.> Koca, ne! Koca, ne!
  • 2. (iskolai, bizalmas, tréfás) Gyakorló tanárjelölt. || a. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Vmihez nem értő, kezdő, gyakorlatlan személy. Kocákkal nem játszom.
  • 3. jelzői használat(ban) Nőstény <disznó>. Két kan és három koca malac. || a. jelzői használat(ban) (tájszó) Fiatal, anyátlan <háziállat, ritk. gyerek>. Koca bárány, borjú, csibe; koca gyerek.
  • Szóösszetétel(ek): 1. kocapuskás; 2. anyakoca.
  • kocázik.