KISZIKKAD tárgyatlan ige
Kiszikkad vmi: vmely anyagban levő nedvesség elpárolog, s ezáltal az anyag minősége rendsz. romlik.
Kiszikkad a kenyér, a kolbász. Ha száraz a nyár, kiszikkad a föld. || a.
Kiszikkad vmi: az ajak, a gége, a száj, a torok nedvessége elpárolog, s ez az állapot fájdalmat v. kellemetlen érzést okoz.
Kiszikkadt a szám. □ Az elgyötört vágy egyhangú imáját Hadarni mindig, míg ajkunk kiszikkad
(Juhász Gyula)
- kiszikkadás; kiszikkadó; kiszikkadt.