Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KLERIKÁLIS [ë v. e] melléknév és főnév
  • I. melléknév -an, (-abb)
  • 1. Olyan <személy>, aki híve a klerikalizmusnak, (ki)szolgálja annak céljait, politikáját. Klerikális gróf, politikus. □ A minisztériumi ügyosztály élére ez időben egy klerikális báró került. (Babits Mihály) || a. (1945 után) Egyházi, kül. katolikus papi befolyás alatt álló <személy>.
  • 2. (politika) Az ilyen személyre jellemző <magatartás, megnyilatkozás, tett>. Klerikális politika, támadás, vélemény.
  • 3. (politika) A klerikalizmussal kapcs., azt szolgáló <mozgalom, szervezet, szerv>. Klerikális párt, klerikális reakció ←.
  • 4. (ritka) A klérushoz tartozó; papi. Klerikális személy.
  • II. főnév -t, -ok, -a (rendsz. többes számban) (politika) Klerikális (I. 1) személy. A klerikálisok szervezkedése sikertelen volt. || a. (ritka, politika) Vmely klerikális párt tagja. A klerikálisok több mandátumot vesztettek.
  • Szóösszetétel(ek): antiklerikális.