KLOZETT [ë v. e] főnév -ot v. -et [ë], -ja v. -je [e], klozet (kissé
durva)
Vmely épületbe beépített, rendsz. vízöblítéses illemhely; vécé.
Klozettra megy. □ Egész sora a szavaknak kering a Gyuri eszében, melyiket mondja? Reterát, illemhely, klozet,
árnyékszék, vécé? (Nagy Lajos) || a. Az ebben levő ülőke.
Klozetton ül.
- Szóösszetétel(ek): klozettablak; klozettajtó; klozettcsésze; klozettfelszerelés; klozettkefe; klozett-tartály; klozett-tisztítás; klozettülőke.