Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIVÉNÜL tárgyatlan ige (kissé durva v. rosszalló)
  • 1. <Vmely közösség tagjai közül> a korbeli viszonylagos eltolódás v. tényleges vénsége miatt kiválik, nem való már oda; kiöregedik. Kivénült már az eladó lányok közül. Kivénült a sportolók közül. □ Kivénültem kortársaim közűl. (Arany János) Ez a rend: Máriusz kivénül | És búsan Karthágó kövén űl. (Tóth Árpád) || a. Kivénült már abból a korból: öregebb már, semhogy azt csinálná, amit egy bizonyos korábbi életkorban szoktak v. tudnak csinálni; kiöregedik.
  • 2. <Vmely tevékenységből> viszonylagos v. tényleges előrehaladott kora miatt kiválik, már nem alkalmas rá. Lassan kivénül a játékból. Kivénült már a fiatalos bohóságokból. [Mért nem játszik a híres labdarúgó?] – kivénült. A mén kivénült. □ A lyrából egy kissé már kinőttem, kivénültem. (Arany János)
  • kivénülés; kivénülő; kivénült.