Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIVETÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e] Általában a kivet igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit kivetnek.
  • 1. Vminek, vkinek kívülre, külső helyre való vetése (főként 1, 2, 4–5), (ki)dobása. A cserepeknek a szemétre való kivetése; a háló kivetése; vkinek a nyeregből való kivetése; vkinek vhonnan ebrúdon való kivetése.
  • 2. (ritka) Vminek bizonyos rendben való kirakása. A kártya kivetése.
  • 3. (átvitt értelemben, hivatalos) Vminek több személyre, csoportra, közösségre, dologra való kirovása, kiszabása, elosztása; vkinek vmi teljesítésére való kötelezése. Az adó kivetése; vmely mennyiségnek, összegnek több személyre való kivetése; száz újonc kivetése a városra. □ A … kivetésnek is e szerint kell történni; t. i. az elsőrendűekre nézve országgyűlésen. (Kossuth Lajos) || a. (átvitt értelemben, ritka) Ennek eredménye. Ha rossz az adó kivetése, meg lehet föllebbezni.
  • Szóösszetétel(ek): adókivetés.
  • kivetési.