KIVÉTELEZ [e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë] (
bizalmas,
rosszalló)
Kivételez (vkivel): <vmely hatáskörrel rendelkező személy, kül. szülő, pedagógus> vmely általános rendelkezés v. mérték érvénye alól rendsz. ismételten kivesz, és így igazságtalanul a többi érdekelt személynél kedvezőbb bánásmódban részesít vkit.
Ő volt a legkisebb, hát a szülei kivételeztek vele. A gyerekek nem szeretik ezt a tanítónőt, mert kivételez. Az adományok szétosztásakor kivételezett ismerőseivel.
- kivételezés; kivételezett; kivételező.