Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. A láb védelmére, melegen tartására, harisnya helyett a csupasz lábfejre tekert vászon- v. flaneldarab, amelyet főként csizmában, bakancsban hordanak. Kapcát csavar, teker a lábára. Átnedvesedett a kapcája. A kapca ráncai feltörték a lábát. □ Kapcát hordok ma is a cipőmben, igaz hogy a legfinomabb selyemből. (Krúdy Gyula) Micsoda vadonatúj kapca volt az. Puha flanel S fel rá a csizmát. (Móricz Zsigmond)
2. (tájszó v. régies) Durva, vastag harisnyafajta. □ Kis asztalkán egy félig kikötött [= megkötött] kapca. (Vörösmarty Mihály)
3. (átvitt értelemben, népies, durva) Vkinek a (lába) kapcája: olyan személy, akinek megvetést és mindenféle durvaságot el kell szenvednie vkitől. Lába kapcája sem lehetne: hozzá sem lehet mérni, hasonlítani; méltatlan hozzá. □ A szegény, megvetett, utolsó trafikos mindenkinek a kapcája az Andrássy úton. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, népies, durva) Megvetett személy; hitvány alak. Te kapca! Hozzáment ahhoz a kapcához.
Szólás(ok): (olykor tréfás) szorul a kapca v. a kapcája: szorongatott, nehéz helyzetbe, bajba kerül(t) (vki); (tájszó) főzik a kapcaját: nem tud nyugton ülni, nincs maradása.