Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KIVAKAR tárgyas ige
  • 1. Éles tárggyal vakarva eltüntet, kiszed vmiből vmit. Kivakarja a tintafoltot az irkából. || a. (átvitt értelemben) □ A két könyvéből e szót "barát" Az idők régen kivakarák. (Petőfi Sándor)
  • 2. (átvitt értelemben, ritka, bizalmas) Kivakarja magát: a) nagy nehezen kiszabadítja magát vhonnan. □ Az asszony feltápászkodik, kivakarja magát a gyerekei keze-lába közül. (Móricz Zsigmond); b) kivakaródzik (3b). Földrajzból az év végére jól kivakarta magát.
  • kivakarás; kivakargat; kivakarható; kivakaró; kivakart; kivakartat.