KIUTAZÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a kiutazik (13) igével kifejezett tevékenység; az a tény, hogy vki kiutazik (vhonnan, vhová).
- 1. Vmely országból való (hivatalos) elutazás. A küldöttség kiutazása a párizsi kongresszusra.
- 2. Vmely központi, nagyobb helységből, városból vidékre való utazás. A birtokra, falura, a hegyekbe, a nyaralóba való kiutazás. || a. (hivatalos) Vmely (hivatali) központból történő utazás vidéki szervek ellenőrzésére, ottani hivatalos, szolgálati ügyek elintézésére; kiszállás. Ebben a hónapban négy kiutazása volt.
- kiutazási.