Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Általában olyan <személy, dolog>, akit, amelyet vki kitett (I. 1, 4) vhonnan, vhová, vminek. Kitett gyermek: lelenc; a szobából kitett bútorok; az asztalra kitett tárgyak; a kitett összeg; az állásából kitett tisztviselő. □ A szabadjára kitett portékából könnyű a lopás. (Tömörkény István) || a. (régies) Kitűzött. (12, 4) □ Erővel is Elérem én kitett irányomat. (Vörösmarty Mihály) || b. (régies) Írásban biztosított, rögzített. □ Az aláírók nevei és címei nem engedék, hogy a kitett összegekben egymástul messze maradjanak. (Jókai Mór) || c. Az íráshagyományban, helyesírási szabályzatban meghatározott helyre tett, írt <írásjel>. A rosszul kitett ékezet. || d. (régies) Nyomtatásban közzétett, közölt. □ Később Egressy Gábor szavalá el Petőfinek fenn kitett költeményét. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Vminek kitett: olyan <személy, dolog>, akit, amelyet szándékosan olyan helyzetbe juttat vki, v. (akár szándékosan, akár feledékenységből) olyan helyzetben hagy, hogy vmi hatás érje. Az időjárás viszontagságainak kitett gabona; a züllés veszélyének kitett gyermek; a hő hatásának kitett test.