Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

KITÉRŐ melléknév és főnév
  • I. melléknév -en [e] v. -leg [e]
  • 1. Olyan, aki, ami kitér (1–3) vhonnan, vki, vmi elől. A részeg elől kitérő ember; a szembejövő elől kitérő gyermek; a kátyú előtt kitérő szekér. || a. (átvitt értelemben) <Beszédben, megnyilatkozásban, viselkedésben> vmit elkerülő, mellékvágányra térő, vmit félbeszakítva mással foglalkozó, vmely kérést nem teljesítő; olyan, aki, ami kitér (3a–5). A felelet, a harc, a kívánság elől kitérő ember. || b. (átvitt értelemben) Kitérő felelet, válasz: a feltett kérdésre egyenes közlést nem tartalmazó, a felvilágosítást elodázó, mellébeszélő f., v. □ Az egyenes kérdésekre kitérő választ kapott. (Vas Gereben) || c. (átvitt értelemben, kissé rosszalló) Vmely hitből, vallásfelekezetből más hitre, vallásfelekezetre térő <személy>. Hitéből, a kereszténységből kitérő ember.
  • 2. (vasútügy, közlekedés) Kitérő vágány: <egy vágányon történő közlekedési rendszerben> olyan megfelelő hosszúságú mellékvágány, amelyre a fővágányról át lehet térni, s így lehetővé válik, hogy az ellenkező irányban v. különböző sebességgel haladó szerelvények elkerüljék egymást. || a. (vasútügy) Kitérő állomás: rendsz. vasúti üzemi célokra, a forgalom zavartalan lebonyolítása végett épített olyan á., ahol a vonatok a kitérő vágányok segítségével találkozhatnak, ill. elkerülhetik egymást.
  • 3. (bányászat) Kitérő vágat: az egyenes iránytól eltérő v., amely a nedves kőzetet megkerülve a fejtést megkönnyíti.
  • II. főnév -t, -je [e]
  • 1. (ritka, néha kissé rosszalló) Az a személy, aki vallásfelekezetéből kitér.
  • 2. <Főleg hegyi v. egyéb szűk útvonalakon> az útnak helyenkénti kiszélesítése a szembe jövő járművek akadálytalan forgalmának biztosítására. A hegyi utakon rendszerint sok kitérő van.
  • 3. Kerülő út. Hosszú kitérőt tett hazáig. □ Szabódtak, okoskodtak őkelmeik, hogy így, úgy, nagy kitérő … (Mikszáth Kálmán)
  • 4. (átvitt értelemben) <Beszédben, írásban> olyan rész, amely a témától elkanyarodik, nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Kitérőt tesz. Egy kis kitérő után újra a főkérdéssel foglalkozott.
  • 5. (vasútügy, közlekedés) Kitérővágány, ill. olyan hely, ahol kitérő vágány van. Forgalmi kitérő: kizárólag az egy vágányon közlekedő, ellenkező irányban v. különböző sebességgel haladó szerelvények találkozására berendezett ilyen hely.
  • Szóösszetétel(ek): kitérőhely.